 |
Az anatómia tananyag úgy kezdődik, hogy belépsz egy óriási terembe, melyben kiformált kőasztalokon (úgy képzeld el, mint egy magasabb téglalap alakú asztallap, melynek felülete enyhén homorú, és van a két vége fele egy-egy lyuk), székekeken és táblán kívül semmi egyébb nincs. Persze rajta a tananyaggal, mely az első hónapokban csontok csoportjából áll.
Iiiigen, valódi csontok. Az elmúlt évek hulláinak csontjait letakarítva, belakkozva fogdosod, és keresgéled az izmok kiindulópontjait, tapadópontjait, idegek, erek vonalmente által hagyott árkocskákat, a csont különöző oldalain (persze miután megtanultad milyen pozicióban áll a szervezetben, hány oldala, szöge, domborodása stb van). Lehetetlen mindent megjegyezni, ha sok ideig nem talkozol ujra a nevekkel, fogalmakkal. Ami értékes információ, viszont megmarad. Mint pld. Az, hogy tűt mindig a borda felső oldalán szúrod be punkció alkalmával, és nem pedig alatta, mert ott található az ér- és idegszál, a 27 kézcsontot sem felejted el...és így tovább.
A csontos mese után, belépsz egy reggel az egyetem ajtóján, ééés egy szörnyű illat csap meg. Ahogy haladsz az első emeleten egyre jobban érzed hogy nem kapsz levegőt. Formol. Benyitsz az anatómia laborba,és rájössz, hogy a folyosón erősebb a szag, mint bent, mivel ott tárva minden ablak. Az asztalokon sorba lefedve van valami, majd észreveszed hogy kevesebb, mint egy méterre tőled lóg egy láb a takaró alól (első találkozás a hullával). Megjelennek a csoportfelelős asszisztensek, kitakarják sorba őket. Ismerkedés a tananyaggal. Nem, ez nem olyan mint amikor temetésen látsz valamit a koporsóban. Több éve formolban tartott darab, más a színe, szaga, szövetkompozíciója. Nem ismered, de tisztelned kell, egyébbként semmi közöd hozzá, esetleg annyi, hogy könnyebben megérted hogy hol mi és mint a szervezetben. Körülötte a tanár magyaráz s tessék...köppeny, keztyű, maszk, szike és a csipesz...sorba minden réteg.
Nehezen halad a szike a kemény bőrrőtegen s majd alatta. Tisztára gumisodott a bőr. Zsírrétegen nagyon könnyen halad, majd arcba csap a formol erős szaga, annyira, hogy könnyezel. Vigyáznod kell az erek, idegek mentére...semmit sem szabad elvágni. Lassan haladva a mélybe látod a hason lévő három izomréteget, más-más irányba haladva, vagy a háton lévő 7 izomréteget, végtagokon az izomcsoportokat, főbb idegeket, izületeket,és mindent aprólékosan.
A szerveket külön-külön látod, de azok is formollal itatottak. Második szemeszer anatómia vizsgáján a tüdőről kellett beszélnem. Csak egy kesztyűt húztam fel, gondotlam, ha kell egykézzel elmutogatom rajta amit elmondok. A végén a tanár kérdez ezt azt, a tüdőbe belépő elemek...artéria, véna, főhőrgő. A főhőrgő felülete durvább, porc, érzékelhető. A lebbenyekről kérdezhetett valamit, hogy hirtelen meg akartam fordítani a szervet, csak nem a kesztyűs kézzel. Most így utólag vicces, akkor mintha tűzbe raktam volna kezem, kb olyan volt az ijedtség az arcomon, és a tanárén is, szerencsére a jegy már be volt írva. Folytatom...
Iiiigen, valódi csontok. Az elmúlt évek hulláinak csontjait letakarítva, belakkozva fogdosod, és keresgéled az izmok kiindulópontjait, tapadópontjait, idegek, erek vonalmente által hagyott árkocskákat, a csont különöző oldalain (persze miután megtanultad milyen pozicióban áll a szervezetben, hány oldala, szöge, domborodása stb van). Lehetetlen mindent megjegyezni, ha sok ideig nem talkozol ujra a nevekkel, fogalmakkal. Ami értékes információ, viszont megmarad. Mint pld. Az, hogy tűt mindig a borda felső oldalán szúrod be punkció alkalmával, és nem pedig alatta, mert ott található az ér- és idegszál, a 27 kézcsontot sem felejted el...és így tovább.
A csontos mese után, belépsz egy reggel az egyetem ajtóján, ééés egy szörnyű illat csap meg. Ahogy haladsz az első emeleten egyre jobban érzed hogy nem kapsz levegőt. Formol. Benyitsz az anatómia laborba,és rájössz, hogy a folyosón erősebb a szag, mint bent, mivel ott tárva minden ablak. Az asztalokon sorba lefedve van valami, majd észreveszed hogy kevesebb, mint egy méterre tőled lóg egy láb a takaró alól (első találkozás a hullával). Megjelennek a csoportfelelős asszisztensek, kitakarják sorba őket. Ismerkedés a tananyaggal. Nem, ez nem olyan mint amikor temetésen látsz valamit a koporsóban. Több éve formolban tartott darab, más a színe, szaga, szövetkompozíciója. Nem ismered, de tisztelned kell, egyébbként semmi közöd hozzá, esetleg annyi, hogy könnyebben megérted hogy hol mi és mint a szervezetben. Körülötte a tanár magyaráz s tessék...köppeny, keztyű, maszk, szike és a csipesz...sorba minden réteg.
Nehezen halad a szike a kemény bőrrőtegen s majd alatta. Tisztára gumisodott a bőr. Zsírrétegen nagyon könnyen halad, majd arcba csap a formol erős szaga, annyira, hogy könnyezel. Vigyáznod kell az erek, idegek mentére...semmit sem szabad elvágni. Lassan haladva a mélybe látod a hason lévő három izomréteget, más-más irányba haladva, vagy a háton lévő 7 izomréteget, végtagokon az izomcsoportokat, főbb idegeket, izületeket,és mindent aprólékosan.
A szerveket külön-külön látod, de azok is formollal itatottak. Második szemeszer anatómia vizsgáján a tüdőről kellett beszélnem. Csak egy kesztyűt húztam fel, gondotlam, ha kell egykézzel elmutogatom rajta amit elmondok. A végén a tanár kérdez ezt azt, a tüdőbe belépő elemek...artéria, véna, főhőrgő. A főhőrgő felülete durvább, porc, érzékelhető. A lebbenyekről kérdezhetett valamit, hogy hirtelen meg akartam fordítani a szervet, csak nem a kesztyűs kézzel. Most így utólag vicces, akkor mintha tűzbe raktam volna kezem, kb olyan volt az ijedtség az arcomon, és a tanárén is, szerencsére a jegy már be volt írva. Folytatom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése