Jóindulatú?

Mesélek neked egy kicsit a morfopatológiáról. Idei tantárgyaim egyike. Miután első két évben tanulsz arról, hogy milyen a testfelepjtés, működés, szervek, szövetek, sejtek normális kinézete, hozzáfoghatsz a patológiához.

 Ezt három irányból közelítjük meg idén. Jelek (ami látható a betegen) és szimptómák(amit elmond a beteg) ez a szemiológia, betegségek lefolyását, mechanizmusát, ez a fiziopatológia, valamit a beteg szerv kinézete, felismerése, neve morfopatológia. Ja meg farmakológia, egy egyéves magolós. A többi töltelék.

Visszatérve a morfopatológiára. Ezt is felbontjuk mikro- és makroszkópiára. El kell mondanom, hogy ez nemcsak a szószoros morgában történő halottboncolásra vonatkozik, hanem, biopsziákra (beszúrnak egy tűt a beteg szervbe, és egy 1 cm-s pici szövetdrabkát kicsípnek, majd ebből mikroszkóp alá kerülő lemezt dolgoznak fel ) is, vagy tumorokra, beteg szövetdarabkákrra melyeket műtét után diagnosztizálni kell.

Vegyünk egy egyszerű példát: egy daganat (tumor- a szervezet megváltozott sejtjeinek progresszív, irreverzibilis burjánzásából származó körülírt szövetszaporulat, amelynek növekedése a kiváltó tényezők megszűnése után is tovább tart és viszonylag független a szervezet szabályozó mechanizmusától.).

Még nem tudjuk, hogy jó vagy rosszindulatú, lehet egy egyszerű műtét megoldja, lehet életvátozató hír a diagnosztikája. Legtöbbször a sejtek megtartják a kiinduló sejt tulajdonságait, ez segít a forrását megtalálni egy ráknak például. Rengeteg oka van , sokszor meghatározatlanok, de tény hogy rengeteg kutatás folyik e témán, mert nem csak a szabályzatlan sejtszaporodásról van szó, hanem egy valamilyen módosulás a sejten belül is. Valahol olvastam „a normális sejtfejlődés paródiája”.

De van egy jó hír. Létezik ebben a szervezetben 2 nagyon fontos sejttípus, mely sosem fog rákkal fenyegetni: a szívizomsejt (amely  szorgosan fenntartja a vérkeringésed ), valamint a neuron (amely hozzájárul ahhoz hogy most  olvasod ezt a szöveget) . A rosszindulatú tumorokat is halom féle képpen osztályozhatjuk, vannak elég jól differenciáltak, és kevésbé (ez rosszat jelent).

Na de mindezek után felemrül fontos kérdés, hogyan különböztetünk meg egy jóindulatút egy rosszindulatútól? A jóindulatú luuuusta. Lassan növekszik, néha pihen (stagnál), néha "megijed” és visszahúzódik magától. Nem befolyásolja a körülötte nyugodtan élő szöveteket, legfeljebb annyival, hogy nyomást gyakorol rajtuk. Nem küldenek postást (metasztázis), és ha kitépik a szervezetből, nem fészkel vissza ( nkk). Egy pici baj van, azokkal a fajtákkal, melyek a koponyában fejlődnek, és nem kioperálhatók, ezek harcolnak a területért, és eléggé összenyomnak ott mindent.Vagy endokrin mirigyeket nyomkodnak, és akkor osszezavarják a hormontermelést. Amugy a szerveken kerek, jól elválasztott, körülírt, és be van burkolva (mint egy kis labda, vagy nagylabda, ha elhanyagolják). Mozdíthatók a szomszédszövetekhez képest, kemények, és a színük hasonló az eredeti szövetéhez. Mikroszkópiailag  a sejtek hasonlítanak az eredeti szövethez, de a helyezkedésük rendezetlen, jóval többen vannak, mint az eredeti szövetben. A sejtmagok egyformák, egyszínűek. A rák, ennek ellentétje, de arról bővebben a következőkben...