Élmények a harmadik nyári praktikából

Az előbbinél még személyesebbé merem tenni ezt a cikket, hisz tervben van néhány élményt megosztani veled, abból amit én nemrég láttam, tanultam, tapasztaltam.

Bizonyára harmadjára már jobban ismertem, hogy hol mi és hogy van a dolgok rendje a városi kórházban. Most már tudtam hogy az ágyak az ajtótól vannak számozva (figyelembe véve, hogy tavaly fordítva számoltam és a 3-as ágynak adtam hidrokortizolt az 1-es ágy helyett, így sikerült felébreszteni egy szkizofréniást. Na de hamar ki is javítottam a hibát, ne mondj semmit.).

 Most már azt is tudtam hogy azokat a fiolákat melyeken nincs pont ahol el kell törni ,hatékonyabb valami segédeszközzel eltörni, ugyanis szemem előtt láttam a kollegám személyében magamat, ezelőtt egy évvel, amikor széppen a szilánkok megálltak az ujjában.

Három hétig minden reggel a vérnyomás és pulzusbejegyzésekkel kezdődőtt, majd az új betegek kórtörténetfelvázolásával, kielemzésével, diagnosztikájával folytatódott különböző laborokban, termekben, majd kávészünet, kezelések és irány öltöző.

Ez a kórtörténet elég unalmasnak hangzik, de tulajdonképpen nem az. Egy beszélgetés a beteggel arról, hogy miert is utalták be, a betegsége története, egyébb betegségek születése óta, gyógyszerek amelyeket eddig szedett ,életkörülmények, családtagok betegségei (ugyanis egyes betegségek öröklődnek) és minden amit te, mint orvos észereveszel rajta...látva, tapogatva, kopogtatva vagy meghallgatva ( sztetoszkóppal ), ezt mind széppen bejegyzed egy füzetecskébe, a kórlapba. Van ennek a kórlapnak  bizony az objektív vizsgálat és anamnézis mellett csomó diagnosztikában segítő elemek: vérvizsgálatok, röntgen, EKG, ekográfia...sok-sok speciális vizsgálat, betegségtől függően,. Mindez összesítve alapja a diagnózisnak.

Persze nem könnyű dolog kiszedni az öreg bácsikból-nénikből amit te meg szeretnél tudni, annélkül ,hogy ne tudjál meg sok- sok személyes infót. Mondjuk hasznos tudni, hogy stresszes családi körben él, mert a stressz fokozhatja a szívmegbetegedését, és nemcsak. De amikor elkezd a beteg síni mert ezelőtt 20 évvel meghalt a testvére, vagy éppen recepteket mesél, vagy elkezd politikázni elég kényelmetlen leállítani, anélkül ,hogy szemtelennek tünj . 

 Mindent meg kell tanulni, azt is, hogy hogyan tedd fel a kérdést, anélkül hogy befolyásold a választ . Például „mit érzett?” ”milyen jellegű fájdalom?”, és nem pedig „fájt is?”, ”szúrós jellegű fájdalom?”. Hallásból nem tűnik nehéznek, de szerintem az. Fokozatosan minden hasznos információt sorrendbe tenni, és levezetni a betegség lefolyását okoktól kezdve, mint egy szép algoritmust, majd diagnosztizálni.

Volt egy eset. Az első melynek üres lapját kezembe nyomták. Bakteriális endokarditisz.(vagyis egy bakteriumgombolyag a sziv belsejében, a billentyűn). Ekón kiderült, hogy  a mitrális billenyűn van, 1,2cm. 43 éves férfi, ezelőtt egy évvel megfázott, 4 napig antibiotiokumozott  önszántából (nyilván nem elég), majd a tünetek elmúltak. Közben becsúszott egy tüdőgyulladás is. Majd nemrég észerevette hogy nehezen bírja a mozgást. Így kerül kórházba. 2 napon belül már bemutatták az esetet az egész orvosi kar előtt (szerencsére minden helyesen volt bejegyezve a lapba). Persze hamarosan kezdte a kezelést penicilinnel.

Érdekel az onkológia. Most is kerestem többet foglalkozni rákos betegekkel. És mondhatom hogy örültem amikor levitt az orvosnő az onkológia sebészetre egy vizsgálatra (ő egy nagyon jó kardiológus , le a kalappal előtte, pici részben mert hivták a korház más részlegeire is, és mindig vitt magával). 

Volt azért egy bácsi, már harmadjára jött vissza a kórházba, ez alkalommmal, már a műtét sem segíthetett rajta. Eleinte nem örült, hogy nem az aszisztensnő megy felé az inekcióval., de aztán belenyugodott. Nehezemre esett nem sajnálni, amikor láttam az arcán hogy mennzire fáj neki ahogy folyt az érbe a gyógyszer, és néha eldugul a tű, néha nagyon nehéz megtalálni az eret, néha tele van kék foltokkal az egykori szurkálásoktól. Néha bejössz másnap és üres az ágy és a kórlapon írja, hogy „decedat”.

Mindez inkább motivál. Az embernek szüksége van arra, hogy tudjon szólni ha észrevesz valamit. Meg kell tanítani nekik, hogy első percben szóljon, és nem akkor, amikor már nincs mit csinálni. Ne a kényelmet tegye első helyre, hanem az egészséget.

+ Ösztrogén = Magas vérnyomás?

“Valahol él még a valaha,

  Ha valaki dúdolja
  Szemében süvít,
  hogy érzi a létet
  De valamikor ő is eltévedt.”

Valamiért  én sem tudtam nekikezdeni. Majd most nem sok ideje mefogalmazódott bennem, hogy ami az  ami ötletekben fosztott engem,  maga a tény , hogy elárultam neked a témát, és rájöttem hogy ez most egy kicsit csajos téma.

Bizonyára senki számára nem idegen a magasvérnyomás fogalma, hisz számos szív és érrendszeri megbetegedés alapja. Azért mégis, hogy ne ugorjunk a mélyvízbe, picit nézzük át az alapokat.

A magas vérnyomás egy krónikus betegség, melyben az artériás vérnyomás tartósan meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, illetve a 90 Hgmm diasztolés értéket, valamint 130 és 80 értékeket a cukor- és vesebetegeknél. Két tipusa ismert: az elsődleges, melynek okai határozátlanok, de  hozzájárulnak a genetikai és környezeti faktorok. Valamint a másodlagos, melyet ismert faktorok váltanak ki, vagy egyébb betegségekkel társult. Mi a másodlagosról tárgyalunk a kovetkezőkben.

A fogamzásgátló tabletta női hormonokat tartalmaz (ösztrogént és/vagy progeszteront), aminek köszönhetően egyrészt meggátolja a tüszőrepedést, másrészt megakadályozza, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódjon a méhbe, és a méhnyakat áthatolhatatlanná teszi a spermiumok számára. A mai fogamzásgátló tabletták hormontartalma elérte azt a szintet, ami alá már nem lehet csökkenteni, mert akkor a mellékhatások nőnének (áttöréses vérzés) és a hatásfok romlana. Az ilyen alacsony hormontartalmú tablettákat nevezik ultra könnyűnek.

 Na de ne értsen senki fére, ez nem egy fogamzásgátlás ellenreklám, hanem csupán az ösztrogén tartalmú tabletták veszélyét felvázoló cikk. Személyes véleményem, hogy a legkevesebb ellenhatással rendelkező tabletták a kombináltak, melyek mindkét hormonból tartalmaznak kisebb adagot, de együtt hatékonyabbat.

Akkor pár szót erről az ösztrogénről:

Mindkét nem szervezetében megtalálható, nyilván a férfaknál sokkal kisebb mértékben, mint a nőknél termékeny életkorban. Elősegíti a másodlagos női nem jellegek fejlődését , (mellek, méhnyálkahártya vastagodása, mensytruációs ciklus szabályozása).

Namost, hogy tulajdonképpen hogyan is okozhat ez a szerencsétlen tabletta magasvérnyomást? Hát idővel. Pontosabban az ösztrogén tartalmú tabletták felelősek érte, mivel a magas ösztogén a vérből növeli a máj angiotenszinogéntermelését, mely következtében nő a  II-es angiotenszinogén tartalma ( és annak ellenére, hogy a renin normális szinten tartózkodik), mely megnöveli az aldosteron keletkezését. Ugyanakkor nő a teljes perifériás ellenállás az erekben, melynek következtében nő a vérnyomás. Tudniillik a teljes perifériás áramlási ellenállás, melyet a kapilárisok falai gyakorolnak egyenes arányban van a vérnyomással. Az aldosteron szintjének növekedése viszont növeli a térfogatot is melyet a szív 1 perc alatt pompál a kamrákból a keringésbe.

Ugyanakkor talaltám még valami érdekeset:

“A nemi hormonok és hormonhatású készítmények (pl. fogamzásgátlók) minimális mértékben, de oldódnak vízben. A hormonhatású készítmények fogyasztásával ezen vegyületek koncentrációja nőhet a vizeletben, és így a környezetben kerülnek, ahol nehezen bomlanak le, és mikroorganizmusok sem tudják bontani. A jelenlegi ivóvíz-tisztítási eljárások még nem veszik figyelembe a vizek hormontartalmát, és eltávolításuk meglehetősen körülményes. Ezért ivóvíz fogyasztásakor kisebb vagy nagyobb mértékben hormonok is kerülhetnek a szervezetünkbe. Példa káros hatásukra, hogy vízzel a szervezetbe jutó fogamzásgátlók férfiaknál impotenciát okozhatnak.”

A zőld alapú tabletták placebok

Következtetésképpen kétszer gondold át mit vásárolsz, ha nem beszélsz előbb szakemberrel. Bizonyára nem szeretnél felébredni 20-30-40 év múlva koszorúérmegbetegedéssel, szívelégtelenséggel, veseelágtelenséggel, stb.

Üdv.

Kapcsold ki a telefont este!

             Nem szeretem a hosszú telefonos beszégetéseket. Sokszor tapasztalom viszont, hogy már eltelt egy óra is és eláll a kezem, néha figyelni sem tudok rendesen, de még mindig van beszélnivaló, melyre nem került sor a személyes találkozáskor.

            De ennyit magamról, mert tulajdonképpen nem arra szeretném felhívni a figyelmed, hogy mennyire zavar ha este telefonálgatnom kell, vagy hogy sokszor kényszerült vagyok hosszú telefonos beszélgetéseket folytatni,  hanem, arra hogy mennyire ártalmas hatással bír el egy egyszerű mobiltelefon használata a testedre. 

Nem titok, hogy nemzetközi kutatások folynak a mobiltelefon elektromágneses sugárzása szervezetre való hatásain. A vélemények megoszlanak.  Míg egyesek egyértelműen károsnak ítélik a mobilok sugárzását, addig mások statisztikai hibának vélik az egyre nagyobb számban előforduló agy- és hallójárat daganatos megbetegedéseket. Szerintem annyi torzító elektromágneses jel között élünk, a számítógéptől a villamosig, hogy nem is csoda, ha kutatóink nem tudják egyértelműen bizonyítani egyik vagy másik készülékünk felelősségét.

Ha eddig csak elméletek léteztek, a különböző hatásokról, most már elfogadott a mobiltelefon sugárzás és agytumor összeköttetés, a World Health Organitation (románul OMS) által. 30 WHO-s kutató, 14 országból ült össze a Lyon-i találkozón, melyen átnézték a témán végzett összes tanulmányt.

“A halmozodó bizonyítékok, elég alapozottak ahhoz, hogy  állíthatni lehessen, hogy a mobiltelefon használata rákhoz vezethet  ” Ez volt a tudósok konklúziója.

Tulajdonképpen arról van szó hogy sokszorozódik a glióma (agyrákforma) fejlódésének lehetősége. Pontosabban  40%-al, azknál a személyeknél melyek naponta több, mint 30 percet töltenek el telefonos beszélgetésekkel. Egyebb betegségformákról még nincs elég alapos  kutatási eredmény. A WHO  a mobiltelefont,  a benzin és a DDT (rovarírtó) sorába helyezi  rákkeltő faktorokkent.

Szóval még nincs elég hosszútávú kutatás, mely bizonyítaná, hogy a telefon-sugárzások nem ártalmasak a szervezetre, viszont van elég mely utal egy esetleges rákos megbetegedésre.

„Az a legnagyobb baj, hogy a legtöbb környezeti tényezőt több évtizeden keresztül kell figyelni, mielőtt konzekvenciákat vonhatnánk le” – mondta a CNN-nek Dr. Keith Black, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Medical Center neurológiai részlegének elnöke.

A telefon által kibocsátott nem-ionos sugarakak hasonlóak a mikrosütőéhez,( viszont kisebb intenzitásúak) vagyis mint az élelmiszereket, ugyanúgy az agyat is “előkészítik”. Jó és rosszindulatú tumorok megjelenése mellett, az agy cognitív szerepét is befolyásolják, figyelembe véve, hogy a telefont a fül mellett tartjuk, a temporális agylebbeny mellett.

Vicces, de a WHO ajánlata az SMS írás, és a hands-free használata ( remélem nem azt érti a diák, hogy szabad handsfreevel puskázni vizsgán.).

Szerencsére létezik már egy egyszerű megoldás, mely módosítja a készülékek elektromágneses terét(nem vagyok meggyőződve, hogy itt nálunk is). Biorezonanciás elven működik az a kis fólia, amit a mobiltelefonra, a wifi routerre vagy más elektomos eszközünkre ragasztva megváltoztatja az eszköz elektromágneses tulajdonságait, és ezzel együtt a testre való hatását is.

Szóóóval, ne próbálj győzködni, sem engem,s em magad, hogy könnyebben megoldod egy telefonbeszégetéssel.

Bemutattam neked, hogzan egyik napról a másikra kerül a listára egy-egy rákkeltő faktor, a rengetegből. A következőkben a fogamzásgátló gyógyszerek és magasvérnyomás összeköttetéséről lesz szó. Kövess!

 

Jóindulatú?

Mesélek neked egy kicsit a morfopatológiáról. Idei tantárgyaim egyike. Miután első két évben tanulsz arról, hogy milyen a testfelepjtés, működés, szervek, szövetek, sejtek normális kinézete, hozzáfoghatsz a patológiához.

 Ezt három irányból közelítjük meg idén. Jelek (ami látható a betegen) és szimptómák(amit elmond a beteg) ez a szemiológia, betegségek lefolyását, mechanizmusát, ez a fiziopatológia, valamit a beteg szerv kinézete, felismerése, neve morfopatológia. Ja meg farmakológia, egy egyéves magolós. A többi töltelék.

Visszatérve a morfopatológiára. Ezt is felbontjuk mikro- és makroszkópiára. El kell mondanom, hogy ez nemcsak a szószoros morgában történő halottboncolásra vonatkozik, hanem, biopsziákra (beszúrnak egy tűt a beteg szervbe, és egy 1 cm-s pici szövetdrabkát kicsípnek, majd ebből mikroszkóp alá kerülő lemezt dolgoznak fel ) is, vagy tumorokra, beteg szövetdarabkákrra melyeket műtét után diagnosztizálni kell.

Vegyünk egy egyszerű példát: egy daganat (tumor- a szervezet megváltozott sejtjeinek progresszív, irreverzibilis burjánzásából származó körülírt szövetszaporulat, amelynek növekedése a kiváltó tényezők megszűnése után is tovább tart és viszonylag független a szervezet szabályozó mechanizmusától.).

Még nem tudjuk, hogy jó vagy rosszindulatú, lehet egy egyszerű műtét megoldja, lehet életvátozató hír a diagnosztikája. Legtöbbször a sejtek megtartják a kiinduló sejt tulajdonságait, ez segít a forrását megtalálni egy ráknak például. Rengeteg oka van , sokszor meghatározatlanok, de tény hogy rengeteg kutatás folyik e témán, mert nem csak a szabályzatlan sejtszaporodásról van szó, hanem egy valamilyen módosulás a sejten belül is. Valahol olvastam „a normális sejtfejlődés paródiája”.

De van egy jó hír. Létezik ebben a szervezetben 2 nagyon fontos sejttípus, mely sosem fog rákkal fenyegetni: a szívizomsejt (amely  szorgosan fenntartja a vérkeringésed ), valamint a neuron (amely hozzájárul ahhoz hogy most  olvasod ezt a szöveget) . A rosszindulatú tumorokat is halom féle képpen osztályozhatjuk, vannak elég jól differenciáltak, és kevésbé (ez rosszat jelent).

Na de mindezek után felemrül fontos kérdés, hogyan különböztetünk meg egy jóindulatút egy rosszindulatútól? A jóindulatú luuuusta. Lassan növekszik, néha pihen (stagnál), néha "megijed” és visszahúzódik magától. Nem befolyásolja a körülötte nyugodtan élő szöveteket, legfeljebb annyival, hogy nyomást gyakorol rajtuk. Nem küldenek postást (metasztázis), és ha kitépik a szervezetből, nem fészkel vissza ( nkk). Egy pici baj van, azokkal a fajtákkal, melyek a koponyában fejlődnek, és nem kioperálhatók, ezek harcolnak a területért, és eléggé összenyomnak ott mindent.Vagy endokrin mirigyeket nyomkodnak, és akkor osszezavarják a hormontermelést. Amugy a szerveken kerek, jól elválasztott, körülírt, és be van burkolva (mint egy kis labda, vagy nagylabda, ha elhanyagolják). Mozdíthatók a szomszédszövetekhez képest, kemények, és a színük hasonló az eredeti szövetéhez. Mikroszkópiailag  a sejtek hasonlítanak az eredeti szövethez, de a helyezkedésük rendezetlen, jóval többen vannak, mint az eredeti szövetben. A sejtmagok egyformák, egyszínűek. A rák, ennek ellentétje, de arról bővebben a következőkben...

A bonctan

Nagyon sokszor szembesültem azzal a kérdéssel, hogy „na és boncoltál már?”, „ láttál hullát?”. Igen, erről szól az első és másod egyetemi év anatómia labortartalma, majd harmad év morfopatológia tanagyaga, majd a klinikai évek anatomo-patológiája. A kettő különbözik, ezért jobb ha sorba vesszük. 

Az anatómia tananyag úgy kezdődik, hogy belépsz egy óriási terembe, melyben kiformált kőasztalokon (úgy képzeld el, mint egy magasabb téglalap alakú asztallap, melynek felülete enyhén homorú, és van a két vége fele egy-egy lyuk), székekeken és táblán kívül semmi egyébb nincs. Persze rajta a tananyaggal, mely az első hónapokban csontok csoportjából áll.

Iiiigen, valódi csontok. Az elmúlt évek hulláinak csontjait letakarítva, belakkozva fogdosod, és keresgéled az izmok kiindulópontjait, tapadópontjait, idegek, erek vonalmente által hagyott árkocskákat, a csont különöző oldalain (persze miután megtanultad milyen pozicióban áll a szervezetben, hány oldala, szöge, domborodása stb van). Lehetetlen mindent megjegyezni, ha sok ideig nem talkozol ujra a nevekkel, fogalmakkal. Ami értékes információ, viszont megmarad. Mint pld. Az, hogy tűt mindig a borda felső oldalán szúrod be punkció alkalmával, és nem pedig alatta, mert ott található az ér- és idegszál, a 27 kézcsontot sem felejted el...és így tovább.

      A csontos mese után, belépsz egy reggel az egyetem ajtóján, ééés egy szörnyű illat csap meg. Ahogy haladsz az első emeleten egyre jobban érzed hogy nem kapsz levegőt. Formol. Benyitsz az anatómia laborba,és rájössz, hogy a folyosón erősebb a szag, mint bent, mivel ott tárva minden ablak. Az asztalokon sorba lefedve van valami, majd észreveszed hogy kevesebb, mint egy méterre tőled lóg egy láb a takaró alól (első találkozás a hullával). Megjelennek a csoportfelelős asszisztensek, kitakarják sorba őket. Ismerkedés a tananyaggal. Nem, ez nem olyan mint amikor temetésen látsz valamit a koporsóban. Több éve formolban tartott darab, más a színe, szaga, szövetkompozíciója. Nem ismered, de tisztelned kell, egyébbként semmi közöd hozzá, esetleg annyi, hogy könnyebben megérted hogy hol mi és mint a szervezetben. Körülötte a tanár magyaráz s tessék...köppeny, keztyű, maszk, szike és a csipesz...sorba minden réteg. 

     Nehezen halad a szike a kemény bőrrőtegen s majd alatta. Tisztára gumisodott a bőr. Zsírrétegen nagyon könnyen halad, majd arcba csap a formol erős szaga, annyira, hogy könnyezel. Vigyáznod kell az erek, idegek mentére...semmit sem szabad elvágni. Lassan haladva a mélybe látod a hason lévő három izomréteget, más-más irányba haladva, vagy a háton lévő 7 izomréteget, végtagokon az izomcsoportokat, főbb idegeket, izületeket,és mindent aprólékosan. 

     A szerveket külön-külön látod, de azok is formollal itatottak. Második szemeszer anatómia vizsgáján a tüdőről kellett beszélnem. Csak egy kesztyűt húztam fel, gondotlam, ha kell egykézzel elmutogatom rajta amit elmondok. A végén a tanár kérdez ezt azt, a tüdőbe belépő elemek...artéria, véna, főhőrgő. A főhőrgő felülete durvább, porc, érzékelhető. A lebbenyekről kérdezhetett valamit, hogy hirtelen meg akartam fordítani a szervet, csak nem a kesztyűs kézzel. Most így utólag vicces, akkor mintha tűzbe raktam volna kezem, kb olyan volt az ijedtség az arcomon, és a tanárén is, szerencsére a jegy már be volt írva. Folytatom...    

Sziiiija olvasó!

Rövidke bemutató sorait látod szemeid előtt. Eldöntöttem, valamikor nem régen, hogy megosztanák veled néhány gondolatot abból, amit nap, mint nap tapasztalok, tanulok. Sok ideig ennek megvalósításának számtalan formája között gondolkodtam, hogy milyen nyelven, kinek, milyen formában. 

Megkérdezték tőlem nem egyszer, főleg egyetemen, hogy amikor gondolkodom milyen nyelven gondolkodom. Érdekes kérdés, mert a szakmai területen legtöbbször románul, annak ellenére, hogy az angol tananyagban is kutakodom, meg néha a magyarban is. Általaban azért magyarul, valószínű azért történik meg hogy egy- egy román szócska nem ugrik be, és kénytelen vagyok azt mondani, hogy "nu stiu cum se spune in romana"  s akkor körül kell írnom, vagy rajzolnom.  Nem egyszer figyeltem fel, arra, hogy angolul futnak a gondolatok a fejemben, foleg amikor magamra gondolok. Persze ez sok tényezőtől függ, nem csak a tématerülettől, vagy a kultúrától amelyikhez a nyelv tartozik. Szerintem nem  annyira befolyásoló tényező az ismert nyelvek száma, mert nem gondolkodsz 10 féle képpen egyszerre, vagy 10 nyelven a szerelemről például. Legalábbis nem találkozam még olyan pszichiátriai esettel ahol valki abba "őrült" volna bele. 

Mielőtt leültem volna a gép elé még nem tudtam, hogy milyen nyelven írok majd, mérlegelve azt, hogy a román mindenki számára érthető,  angolul könnyen folyik a szöveg, de megkjméllek a súlyos helyesrási hibáktól, így abban maradtam, hogy a "szija" jobban hangzik, mint a "ceau".  Kövesd a szövegeket, talán megtudsz még ezt-azt, vagy hozzászólsz véleményeddel! Üdv.